Évközi idő, szentek ünnepei

« Előző Következő »

A karácsonyi és húsvéti időszakon kívüli harmincnégy hetet nevezzük évközi időnek. A legszembetűnőbb, hogy ebben az időszakban a liturgikus ruhák színe általában zöld.

Az ünnepeken Isten és ember kapcsolatának egy-egy eseményét idézzük fel, ünnepeljük meg. Az évközi időben „Jézus lábához ülünk”, és hallgatjuk őt. Jellegzetességei:

zöld színű liturgikus ruhák
átlagosan díszített templom
Jézus, Mária és a szentek ünnepei

Jézust köszöntik a húsvéti és karácsonyi ünnepkörön túl az alábbi napok:

Jézus nevének ünnepe (jan. 2.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.), amely Jézus fogantatásának ünnepe
Urunk színeváltozása (aug. 6.)
Krisztus király ünnepe (évközi 34. vasárnap) 

A szentek ünnepei közül kiemelkedik Szűz Mária, Jézus édesanyja személye. Ünnepei:

Szűz Mária, Isten anyja (jan.1.)
Sarlós Boldogasszony (júl. 2.), Szűz Mária látogatása Erzsébetnél
Nagyboldogasszony (aug. 15.), Szűz Mária mennybevételének ünnepe
Kisboldogasszony (szept. 8.), Szűz Mária születésének ünnepe
Szűz Mária neve napja (szept. 12.)
Magyarok Nagyasszonya (okt. 8.)
Szűz Mária szeplőtelen fogantatása (dec. 8.)

Az Egyház kétezer éves történelme során sok példaképét, büszkeségét akarta megőrizni emlékezetében. Általában haláluk napján, vagyis égi születésnapjukon misét tartottak és felidézték alakjukat, kérték mennyei közbenjárásukat. Időközben nagyon sok szentje lett az Egyháznak, ezért csak néhány százról emlékezünk meg évről évre, a többit mindenszentek ünnepén, november 1-jén köszöntjük. Néhány jelentősebb szent ünnepe:

Árpádházi Szent Margit (jan. 18.)
Szent László király (jún. 27.)
Szent István király (aug. 20.)
Szent Gellért püspök (szept. 24.)
Szent Imre herceg (nov. 5.)
Árpádházi Szent Erzsébet (nov. 19.)

« Előző Következő »