Gyász

Mit nevezünk gyásznak?

« Előző Következő »
 

Életünk során igen sok veszteség ér bennünket. Nem könnyű egy szóval meghatározni, mit is értünk a gyász fogalma alatt: lelki folyamat, negatív érzések sorozata, fájdalmas tapasztalat megélése, új élethelyzet elfogadása vagy az elengedés iskolája. Feltehető a kérdés: „Kit is gyászolok valójában; az elhunytat vagy saját magamat?”

Gyász
Mindannyian nehéz személyes utat járunk be a halálhír vételétől az elengedésig. Az első lépcsőfok a megdöbbenés, a megrázkódtatás, a halál tényéről való értesülés, ehhez kapcsolódóan akár a tagadás. Ezt követi a tudatosulás, az ebből fakadó belső némaság, nagy-nagy ürességérzet, depresszió. Nagyon változó, ki mikor jut tovább ezen a szakaszon, és kezd bele élethelyzetének helyreállításába, amelyet a gyász okozta bánat szelídülése, oldódása követ.
A gyászt kísérő lelkiállapotban a keresztény ember is szenved, és felmerül benne a kérdés: „Gyászolhatok én egyáltalán, aki hiszek a feltámadásban?” Így találjuk a Szentírásban is a Prédikátor könyvében:
Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. … Ideje van a születésnek és a halálnak, … ideje van a sírásnak … ideje a [gyásznak] és ideje a táncnak…” (Préd 3,1–4).

« Előző Következő »