Húsvéti ünnepkör

« Előző Következő »

A tavasz a templomban is nagy változásokat hoz. Eleinte kopár, visszafogott, csendes minden, aztán (általában április elején) egy szempillantás alatt minden megváltozik, fényes, díszes, örömtelien harsogó lesz. A húsvéti ünnepkör időszakai és jeles napjai a megváltást: Jézus halálát és feltámadását veszik körül és segítenek minket átélő részesekké lenni.

A nagyböjt a húsvétot megelőző 40 böjti, bűnbánati, készületi nap. A 40 napba nem számítanak bele a vasárnapok, ezért kezdjük hamvazószerdával (4+6*6=40). Ez az idő eredetileg a katekumenek keresztség előtti készületi napja volt, most pedig mindnyájan önmegtagadással (ez lehet böjt, de más lemondás is) és imádsággal, belső összeszedettséggel megyünk a húsvét felé. Böjti fegyelem: 18-60 éves kor között hamvazószerdán és nagypénteken csak háromszor szabad, keveset enni. E napokon, illetve péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst.

Virágvasárnap a nagyhét kezdete. Jézus e napon vonult be Jeruzsálembe, mielőtt ott megölték volna. A misét a templomon kívül, de legalábbis a szentélyen kívül kezdjük, virágos, lombos vagy barkaágakat szentel a pap, és ezekkel fogjuk köszönteni körmenetben a templomba jelképesen bevonuló Jézust. A misében passiót olvasnak vagy énekelnek: ez Jézus szenvedésének részletes története az utolsó vacsorától szenvedésén és halálán keresztül egészen sírba helyezéséig.

Nagycsütörtökön két mise van: az elsőt a püspök tartja templomában (székesegyház), és olajakat szentel a betegek kenete, a keresztség és a bérmálás számára (betegek olaja, katekumenek olaja és krizma). Az esti misén a plébániatemplomokban megemlékeznek az utolsó vacsoráról, sok helyen lábmosás is történik: az egyházközség 12 férfijának lábát mossa meg a plébános (ahogyan Jézus is megmosta az apostolok lábát). Az ünnepi misén két szín alatt áldoznak, végül elviszik az Eukarisztiát egy másik helyre őrizni, és mellette maradnak egy ideig virrasztani, ahogy az apostolok is tették az Olajfák hegyén. Sok helyütt a szertartás az oltárfosztással, a szentély lecsupaszításával végződik.

Nagypéntek: Az emberiség drámája zajlik e napon; az igazat elítélik a bűnösök, a betegek megölik orvosukat. Isten szeretete azonban ezen keresztül is átragyog, Jézus ajándékként adja értünk életét. Délután 3 órakor, Jézus kereszthalálának az időpontjában sok helyen keresztutat imádkoznak: elkísérik Jézust szenvedésének állomásain. Az esti szertartás nem szentmise, mert nincs benne átváltoztatás, azaz a kenyér és a bor nem lesz Jézus testévé és vérévé. Az olvasmányok és a szenvedéstörténet (passió) meghallgatása után a kereszt elé járulunk, térdet hajtunk vagy meghajolunk előtte, miközben tudatosítjuk magunkban: Jézus kínhalála örök életet ajándékozott nekünk.

Nagyszombat: Jézus sírban nyugvásának a napja, a templomokban a szent sírhoz zarándokolnak az emberek, hogy elmélkedjenek Jézus értünk vállalt halála fölött. E napon sincs szentmise. A sötétség beállta után kezdődik a húsvéti vigília szertartás, amelyen a feltámadást a fény-liturgiában köszöntjük a sötét templomban, majd több olvasmányt hallgatunk meg, amelyek felkészítenek a nagy örömre. A Dicsőség (Gloria) éneklése alatt újra megszólalnak a nagycsütörtök óta néma harangok és az orgona: hirdetik a feltámadás örömét. Ez már nem a várakozás, hanem az ünneplés időszakának a kezdete, már húsvét vasárnapja van! Örömünket a liturgia végén az utcára is kivisszük a feltámadási körmenetben.

Húsvét: ötvennapos ünneplés húsvét vasárnapjától pünkösdig. Dicsőséges, örömteli időszak, sok Alleluja énekléssel.

Mennybemenetel: a húsvéti idő 40. napja (vagy a következő vasárnap), amikor Jézus végleg elhagyta az apostolokat. Ekkor már tudták és érteni kezdték a feltámadást, és várták a Szentlelket, akit Jézus megígért.

Pünkösd: a húsvétot lezáró ünnep, amelyen a Szentlélek érkezését ünnepeljük, aki 2000 éve kiáradt e napon az apostolokra, most pedig az egész Egyházra.

« Előző Következő »