Jó és rossz fogalma

« Előző Következő »

Jó az, ami a céljának megfelel. Jónak mondunk valamit, ha úgy működik, úgy használhatjuk amilyen céllal létrejött. Az alkotó egy meghatározott céllal készíti a tárgyat, és amíg ezt a célt a tárgy szolgálja, jónak mondjuk (a festmény gyönyörködtet, a késsel vágni lehet, a rádió közvetíti a műsort). Ha valami (már) nem szolgálja a célt, rossznak mondjuk. 

A teremtett világban minden jó, mert Isten, az alkotó által beléteremtett céllal működik és él. Az ember az egyetlen, aki szabad akaratot kapott, tehát – miközben felismeri az Isten neki rendelt célját – eldöntheti, hogy a célnak (vagyis hogy eljusson Őhozzá, azaz üdvözüljön) megfelelően jót cselekszik, vagy attól eltérően rosszat. Amikor az ember elfordul a Teremtő által neki rendelt céltól, bűnt követ el. A bűn görög szavának eredeti jelentése is erre utal (amartia: ’eltéveszteni a célt’).

„A cél szentesíti az eszközt” kijelentés erkölcsileg helytelen, mert arra utal, hogy egy cselekvő alany vagy csoport a saját célját kizárólagosnak tarthatja, és annak elérésében nem kell tekintettel lennie mások céljaira. (Egy versenyben mindenki győzni akar, mindenki azért küzd, hogy elérje a célját, a győzelmet, de ha valaki doppingol – mert a győzelem célja szentesíti az erkölcstelen eszközt –, akkor a verseny jó célját megsérti, cselekedete a többi versenyző és a verseny szempontjából is rossz.)


« Előző Következő »