…a társadalomról

« Előző Következő »
 

Arisztotelész klasszikussá vált mondása szerint „az ember társadalmi lény”. Ez azt jelenti, hogy személyiségét csak közösségekben, vagy szélesebb körben, a társadalomban tudja kibontakoztatni. 

Önmaga megismeréshez is közösségre van szüksége, amely visszajelzéseket ad számára. Ezáltal felfedezheti egyediségét, mindenki mástól megkülönböztethető voltát. Az ember a küldetését, a világ értékeinek a megismerését, felhasználását csak másokkal együttműködve, tehát közösségben tudja megvalósítani.

A társadalom célja a közjó, vagyis az, hogy szervezeteivel, és a gazdasági és kulturális feltételek biztosításával segítséget adjon a társadalom tagjai számára, hogy szellemi, lelki értékeiket a legteljesebb módon ki tudják bontakoztatni (Az Egyház Társadalmi Tanításának Kompendiuma (ETTK) 168). A társadalom szerves részei az egyházi közösségek is, mivel alapvető emberi igényt elégítenek ki és a közjót szolgálják, amikor az ember természetfeletti irányultságát gondozzák, és ez kihat a társadalomban való részvételükre is. 

A társadalom jó működéséhez társadalometikai elvek megtartására van szükség, mint a közjó (XXIII. János pápa Pacem
in terris
(PT) kezdetű szociális enciklikája, 57, 58)a társadalmi igazságosság (XI. Pius pápa Quadragesimo anno (QA) kezdetű enciklikája, 79),  a szolidaritás (II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis (SrS) kezdetű enciklikája, 40), a részvétel és a szubszidiaritás (XI. Pius pápa Quadragesimo anno (QA) kezdetű enciklikája, 88). Az Egyház tanításával ébren tartja ezeket az elveket a társadalom lelkiismeretében.

Az Egyház és a politikai közösség (állam) együttműködésének alapja, hogy „ugyanannak az embernek a személyes és társadalmi hivatását szolgálják” (Az Egyház Társadalmi Tanításának Kompendiuma (ETTK) 425) .  Az Egyház és a politikai közösség céljai azonban különböznek. Az Egyház célja az emberek lelki igényeinek és üdvösségének szolgálata, a politikai közösségnek pedig a közjó evilági megvalósítása (Az Egyház Társadalmi Tanításának Kompendiuma (ETTK) 424) .  Ezért mondhatjuk, hogy „a politikai közösség és az Egyház a maga területén egymástól független és önálló” (Gaudium et spes (GS) kezdetű zsinati konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról, 76). 


Érdekes lehet még

Emberi méltóság, közösség

Olvasnivaló

*XI. Pius pápa Quadragesimo anno (rövidítve: QA) kezdetű enciklikája in: Az Egyház társadalmi tanítása Dokumentumok, Budapest, Szent István Társulat, 57-104. old.
*XXIII. János pápa Pacem in terris (rövidítve: PT) kezdetű szociális enciklikája, in: Az Egyház társadalmi tanítása Dokumentumok, Budapest, Szent István Társulat, 161-196. old.
* II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis (rövidítve: SrS) kezdetű enciklikája, Budapest, Szent István Társulat, 1988.
* A Katolikus Egyház Katekizmusa (rövidítve: KEK), Budapest, Szent István Társulat, 1994.
* Az Egyház társadalmi tanításnak kompendiuma (rövidítve: ETTK) Budapest, Szent István Társulat, 2007.
* Arno Anzenbacher, Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001.
* John Rawls, Az igazságosság elmélete, Osiris Kiadó, Budapest, 1997.

Művészeti alkotások

Gandhi című film 1982. (rendező: Richard Attenborough)
Ambrogio Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája című freskója
Németh László: Széchenyi c. drámája


« Előző Következő »