Sok felekezet - egy Egyház?!

Ezért a Katolikus Egyházban jelen van számos különbözőség, amely első ránézésre akár radikálisnak is tűnhet, azonban a lényeg szempontjából mégsem sebzi meg az egységet.

A Katolikus Egyházat teljesebb nevén Római Katolikus Egyháznak nevezzük. A „római” jelző arra utal, hogy a katolikus püspökök közül Róma püspökének (a pápának) elsőbbsége (primátusa) van a többiek között, az ő személye fejezi ki az egész katolikus közösség egységét. A Katolikus Egyházba különféle szertartású (pl. görög, római stb.) katolikusok tartoznak. Ebbe nem tartoznak bele azok a keresztények, akik nincsenek teljes egységben a római pápával (pl. keleti keresztények, ortodoxok).

A Római Katolikus Egyházon belüli történelmi és kulturális fejlődés során eltérő szertartások alakultak ki. A más-más liturgikus rend szerint ünneplő részegyházaknak sajátos törvényei és szokásai is vannak, amelyeket együttesen rítusnak nevezünk. Magyarországon két rítus van jelen jelentős számban, a latin és a görög, illetve kis számban örmény.

Latin rítusú római katolikusok: a köznyelvben őket nevezzük római katolikusoknak. Liturgikus nyelvük a latin, és a Rómában kialakult liturgiát használják (ma már többségében az adott nemzet nyelvén). Nőtlen férfiakat szentelnek pappá, liturgikus énekük a gregorián, böjti fegyelmük inkább belső.

Görög rítusú római katolikusok: a köznyelvben őket görög katolikusoknak nevezzük. Liturgiájuk bizánci eredetű, ünnepélyes, sok énekkel és tömjénezéssel. Templomaikban ikonosztáz (képfal) áll. Nős férfiakat is pappá szentelnek, a püspök azonban nőtlen. Böjti fegyelmük szigorúbb.